Tanulóink munkáiból
Galéria
Elektronikus napló

Facebook FanBox

 

Re_ház(madárház, madáretető építés állattársaink számára)

Újrahasznosítás, fenntarthatóság, környezet- és tájismeret a vizuális nevelésben

Vályi Péter

2018

 

Elméleti keretrendszer:
Brian Holmes filozófus szerint, azaz igazán érdekes, és releváns művészet ökológiai kihívások egész sorával megbirkózni kényszerülő társadalmainkban, ami valódi cselekvés formájában manifesztálódik. Továbbá közvetlenül a társadalmi történésekbe, annak dinamikájába csatornázódik[1]. Ez az állítás, még, ha vitatható is művészetelméleti, piaci, kereskedelmi szempontok mentén, megfeleltethető Jensen & Schnack action competence koncepciójának, ami hasonló analógián, az eddig megszokotthoz képest, radikális paradigmaváltást javasol univerzálisan az oktatás-és neveléstudománynak, azon belül is a környezeti nevelésnek.[2] Ugyanakkor, csak, hogy gazdagítsuk az egybeesések számát, David W. Orr is hasonló szükségszerű módosítások végrehajtását sürgeti, meghivatkozva Barry Lopez szavait, amik elmarasztalóak, modern társadalmainkkal szemben, főként a helyi környezeti ismereteink, kézi szerszámaink használatában való jártasságunk, lakhelyünkhöz való kötődésünk tekintetében. Az Orr által lehetséges válaszként kifejtett fejlesztési keretrendszer kevésbé direkt akció alapú, óvatos, de lényegét tekintve szintén a kint és bent dichotómiájának meghaladását támogatja „a valódi világtól” való elzárkózottság ellenében[3].
Intézményi keretrendszer:
A FeFe, azaz Fenntartható Fejlődéskurzus tagjaként, másodsorban konceptoraként érdekelt, hogy egy amúgy kimondottan fenntarthatósági kérdésekkel, újrahasznosítással, önkéntes egyszerűséggel, részleges böjtöléssel foglalkozó kurzus flexibilis keretein túl, mennyire integrálható ez a komplex problémafelvetés, egy tantervi óra kontextusába ültetve. A fennálló iskolai keret heti egy darab, ötször negyvenöt perces „tömbösített” tantárgy blokkot, így időkeretet jelentett a tizenharmadik évfolyamon.  Egy kis létszámú csoporttal, érettségi utáni képzésben résztvevő diákokkal szélesítettük ki a tervezés és kivitelezés tantárgy NAT és helyi tanterv által szavatolt szakmai feladatkörét olyan módon, hogy kísérletet tegyünk a teoretikus háttér által követelt kulcsismeretek, kulcskompetenciák integrálására.  A cél nem volt kevesebb, mintsem találni egy olyan átfogó témakört, egy kísérleti projektfeladat keretein belül, ami problémafelvetésében kitér a fent vázolt pontok mindegyikére, amelyek a következők voltak:
- Olyan funkció és helyspecifikum orientált tervezési, kivitelezési gyakorlat, ami tárgy és produktumorientált ugyan, de nem klasszikus műtárgykészítés.
- A felhasználható anyagok kiválasztásában alapszempont a helyben, vagy természetben fellelhetőség, vagy újrahasznosítás, átalakítás, eltérítés az eredeti céltól.
- A tervezés és kivitelezés során építészeti szempontok figyelembevétele (szerkezet, stabilitás, installálhatóság, biztonság, funkció)
- A tervek gyakorlati kivitelezése során manuális és elektronikus kéziszerszám használata, és azok balesetvédelmi előírásoknak megfelelő alkalmazása.
- A re_házak, (madárházak, madáretetők) helyi madárfajok sajátosságainak megfelelő kialakítása.
- Kapcsolatfelvétel lokális szervezetekkel, intézményekkel a tárgyak számára leginkább alkalmas elhelyezés céljából.
Feladat: Az őszi-téli időszakban az Egerben rekedő, vagy eleve itt telelő helyi madárfajok életminőségének növelése, madáretetők és madárházak építésével és városba történő kihelyezésével. A tervezés és kivitelezés során prioritás az újrahasznosítás, és megbízható, tartós építészeti megoldások alkalmazása.
A felvázolt elméleti és oktatói-nevelői keretrendszer és feladat meghatározás után, az egyhónapos projektmunka főbb részfeladatainak a rövid ismertetésére, összegzésére teszek kísérletet.
1, Kiindulópont a partneri pedagógus-diák viszonyrendszer tisztázása, mi, illetve mi nem várható el a csoport tagjaként, csoporttagként közreműködő pedagógustól. (jogok és kötelezettségek tisztázása mindkét fél részéről) Közös, részvételi alapon meghozott döntésekkel a feladat végleges meghatározása, a bedobott hívószavak felhasználásával. (mit, milyen módon, milyen eszközök alkalmazásával, milyen értékelési szempontrendszerek mentén). Munkaforma, ütemezés, részfeladatok meghatározása (individualizált, páros, vagy esetleg csoportos, időközi beszámolók időbeli elhelyezése a munkafolyamat aktuális állásáról).
2, Ötletbörze, koncepciók rögzítése, azok megvalósíthatóságának mérlegelése a fellelhető, közösen meghatározott módon beszerezhető (újrahasznosított, készen talált, átalakítható, eltéríthető) anyagok, eszközök mennyiségének (természetes anyagok esetén mérsékelt felhasználás) és milyenségének (állat és környezetbarát) megfeleltetve. Végleges verziók kiválasztása, az ötletek folyamatos közzététele csoport előtti időközi prezentációk formájában. (1-2. ábra)
3, Helyismereti séta, városbarangolás, lokális, nem költöző, vagy itt maradó madárfajok monitorozása és anyagbeszerzés. Az Egerben adott, város terein fellelhető anyagok megismerése, feltérképezése, hasznosíthatósága a projekt során. Természetes anyagforrások (nád, bambusz) kapacitásának megállapítása, elkerülendő a túlfogyasztás. Kapcsolatteremtés a helyi lakossággal, a feladatmegvalósításának céljából. (Kidobásra szánt háztartási, építkezési hulladék újrahasznosítása, beemelése a projektbe.) (3. ábra)
4, Kivitelezési fázis az előre elkészített, méretarányos tervrajzok és színes látványtervek alapján. A hely-, illetve madárfaj specifikumnak megfelelő építészeti megoldásoknak megtartása és megvalósítása, a kiválasztott anyagok, kéziszerszámok felhasználásával. Az építés során használatos eszközök rövid balesetvédelmi szempontok szerinti ismertetése. (Felhasznált eszközök: manuális, illetve elektronikus fűrészek, fúrógépek, csiszológépek, tűző és szögbelövő gépek, és egyéb kéziszerszámok.) (4-5-6. ábra)
5, A tárgyak bemutatása prezentáció formájában a csoport tagjai előtt, komplex önreflexió a teljes munkafolyamat figyelembevételével a tervek, prekoncepciók és kész tárgyak, kihívások, megoldott és megoldatlan problémák viszonylatában. Kapcsolatfelvétel a témában autentikus helyi szervezetekkel, intézményekkel a madárházak végleges elhelyezését illetően. Együttműködés a helyi madártani szövetkezettel, a madárházak elszállítása az Eszterházy Károly Egyetem Természettudományos Tanszékére, majd onnan a kijelölt befogadó intézményekhez történő végleges kihelyezése (óvodák, iskolák) (7-8-9. ábra)



Összegzés
Az elméleti keretrendszer multistrukturális problémafelvetése, továbbá az arra általunk adott válasz relevanciájának a vizsgálata alapján kijelenthető objektív módon, elkerülve ez által bárminemű személyeskedést, részlehajlást, hogy egy szigorúbb, tantervi struktúrába ágyazott óra (szakmai technológiai gyakorlat) is alkalmas a szükséges, fejlesztések, integrációk gyakorlati kivitelezésére, úgy, hogy ez ne a szakmai fejlődés, tanulás, ismeretszerzés kárára történjen. Jelen esetben egy komoly, minden részletre kiterjedő tervezési és kivitelezési munkafolyamat realizálódott gyakorlatban, ami, ha részleteire lebontjuk a folyamatot, sokkal több típusú, más és más hátterű készséget vett igénybe, mint egy klasszikus, alkalmazott grafikai szakmai feladat.
Lévén, hogy alkalmazott művészeti képzésről beszélünk, fontos realizálni azt a tényt is, hogy a tárgy centrikus alkotói-kivitelezői aktus klasszikus iskolai koncepciója, végleges célját tekintve szintén meghaladható. A tárgyak tudnak többek lenni, mint dizájnos csomagba helyezett, gondolat- és érzelemébresztő (akár interaktív) hatásmechanizmusok egy műteremben, vagy kiállítótérben. Gondos tervezés által megtalálható az a csatorna, ami kiszabadítja azokat a rájuk szabott szűk értelmezési körből, fizikai térből, és ez által passzív, befogadásra- interpretációra szoruló tárgyakból aktív, társadalmi hasznossággal bíró tárgyakká válnak a nyílt közösségi térben, a szükséges szakmai kritériumok teljes, vagy részleges betartása mellett is.
Az elméleti felvetés utolsó pontjára reflektálva a változás, változtatás nem kivitelezhetetlen, tény azonban az is, hogy az ilyen, és ehhez hasonló foglalkozás teljesen más típusú pedagógiai, és nem végső soron tanulói attitűdöt, felkészültséget, esetleges előismereteket, szituációt igényel. Ez egy ambivalens helyzet, hasonló, előre pontosan meg nem jósolható kimenettel.  Jelenthet az oktató és diák számára egyaránt kihívást az új ismeretek szükségszerű elsajátítására, vagy már meglévő ismeretek, készségek fejlesztésére, de jelenthet egyben távolságot is, plusz munkát, erőbefektetést. Ez a felkészületlenség a pedagógusképzés részéről a szükségszerűre és elkerülhetetlenre, ahogy a cselekvéskompetencia támogatói fogalmaznak, végzetes hiba is lehet, és kizárólagosan a mára már egyre inkább háttérbe szoruló frontális oktatás „reneszánszát” implikálja. Ezzel ellentétben a radikális váltás kritikusai, az így keletkező ismeretanyag átadásának deficitjére hivatkozva egy pont, hogy ellentétes kritikai nézőpontot képviselnek, kimondatlanul azt is üzenve ez által, hogy a kényelmi zónából való kilépés eddig nem látott módon és mélységben írná át a már berögzült tanítási-tanulási struktúrákat[4]. A téma körüli teoretikus vita tisztázatlansága ellenére, levonható számos jövőre való tekintettel pozitív konklúzió a projektünk alapján. Ezek nem lehetnek általánosak, sem abszolút értékűek, hiszen a csoport nem ebben a formában folytatta tovább a tevékenységét az évben, így nincs lehetőség a folytonosságon belüli összehasonlításra, közös értékek kimutatására, de előremutatóak és bizakodásra adnak okot. Mérhetően nagyobb és tartósabb motiváltság tapasztalható a feladattal szemben a részvételi alapú tanulásban a modellező tanulással szemben a tanulók körében. ???Az interdiszciplináris problémafelvetés, hasonló módon több területről építkező válaszokat generál, lehetőség a divergens gondolkodás, kreativitás fejlesztésére. Az intézmények, és azok tagjai közötti kommunikáció tovább tágítja a kint és bent meghaladásából származó előnyök számát, gördülékenyebb és hatékonyabb eredmények elérésével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



[1] http://tranzitblog.hu/politikai-okologia-es-az-antropocen-nyilvanos-ter

[2]https://www.researchgate.net/publication/248965443_The_Action_Competence_Approach_in_Environmental_Education

[3] Takács- Sánta András (szerk.): Paradigmaváltás?! Kultúránk néhány alapvető meggyőződésének újragondolása. L’Harmattan Kiadó, 2007. 66.o.

[4] Varga Attila: A környezeti nevelés pedagógiai, pszichológiai alapjai. 2004.

 

Képjegyzék:

 

 

1. ábra: tervdokumentáció

 

2. ábra: színes látványterv

3. ábra: anyagbeszerzés egy lakóház felújításon

 

 

 

 

 


4-5-6. ábra: építési fázisok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7-8-9. ábra kész madárházak elszállítás előtt és az eredeti helyükön (újrahasznosított TV készülék, alumínium dobozok)

 

 

 

 

Módosítás: (2018. május 22. kedd, 14:00)

 
Elérhetőségeink

EVENTUS Üzleti, Művészeti Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Számlaszám: 10300002 - 46800008 - 00003285

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete által minősített iskola 2005

Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény 2007

 

Program akkreditációs tanúsítvány száma: PL-74460/037

Program akkreditációs tanúsítvány száma: AL-2891

OM azonosító: 031631

Nyilvántartási szám:10-0004-06

Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-0690

Postacím: 3300 Eger, Cifrakapu tér 24.

Telefonszámok:

Tanulmányi osztály: 36/517-510

Kollégium vezető:36/313-435   06/20-516-0885

Web oldal: www.eventus.hu

E-mail: iskolatitkar@eventus.hu

Támogatóink