Képpé írt szövegek
A 13. szakképző (érettségi utáni) évfolyam grafikusainak virtuális kiállítása
rezümé
A kép, mint kommunikációs eszköz nagyon sokrétegű, komplex rendszer. Amikor azt mondjuk „valamiről képet alkotunk” akkor nem feltétlenül a valóságban hozunk létre egy festményt, hanem az adott dolgot körül írva, minél szemléletesebben és részletgazdagabban igyekszünk megfogalmazni és körbejárni a jelentéstartalmát a szóban forgó dolognak.
Hasonló jelenség figyelhető meg az itt látható grafikák esetében is, ellenben egy kis csavarral. Hiszen az illusztráció műfajának sajátossága szerint a szöveg már adott, így ténylegesen képeket alkottak a diákok. Szabad választás alapján dolgozhattak a tanulók, ennek megfelelően találkozhatunk vershez, dalszöveghez, haikuhoz készült darabokkal sőt, egy zenei mű is kiindulópontként szolgált. A folyamat során lehetőség adódik az autonóm hangvétel kibontakoztatására. Egyrészt a szöveg egyedi asszociációkkal ellátott értelmezésére, másrészt azok interpretációjára is. Ennek megfelelően láthatunk könnyed, humoros, és mélyebb, vagy akár líraibb megvalósításokat is. Ettől a sokféleségtől válik igazán izgalmassá az összeállított anyag.
A grafikus szakma e meghatározó feladattípusát további technikai variációk egészítik ki néhány diák sorozatában: a papírkarc, mely hagyományos sokszorosítógrafikai eljárás. Ennek köszönhetően technikai ismereteik is gyarapodtak a munka során a diákoknak.
A kép és a szöveg együttes, egymást kiegészítő élvezetére ad lehetőséget a látogatónak a tárlat. Összekapcsolódik az írás a képpel, a kép az írással, a képpé írt szövegek a befogadóban nyerik el teljes értékű mivoltukat.
Ónodi Mátyás
(témavezető szaktanár)
