Eventus AMI iskolánk, kiállítás megnyitó 2021.09.20.

Tisztelt vendégek, látogatók!

Szeretettel köszöntöm önöket az Eventus Üzleti Művészeti Szakgimnázium, ám a mai alkalommal főleg Alapfokú Művészeti Iskolaként immár 30 éve működő intézmény újabb kiállításának megnyitóján.

Bár a most következő gondolatok leírásakor kicsit úgy éreztem magam, mint Carrie Bradshaw a Szex és New York-ban amikor a laptopján pötyög egy cikket el-el gondolkodva, mégis ez az alkalom jó lehetőséget szolgáltatott számomra, hogy egy kicsit összefoglaljam az alkotással kapcsolatos gondolataimat. Ezek a gondolatok komplex viszonyrendszert takarnak mindenkiben, így bennem is mely folyamatosan gazdagodik vagy épp egyszerűsödik… tehát változik.

De egy dolog állandó: az öröm. Az alkotás öröm. A technokrata, kütyükkel, chatbot-okkal, applikációkkal teletűzdelt mindennapjainkban úgy érezhetjük nincs is talán szükség az alkotásra. Ám meggyőződésem, hogy az emberi lét legfontosabb jellemzője, hogy képes alkotni! Ez által pedig olyan apró vagy épp katartikus örömöket megélni és nyújtani, amiért érdemes létezni. Igen, a technológiai vívmányokat is emberek alkották… és igen, a mi iskolánk falai között is alkotás zajlik. Az a tevékenység, amikor a ceruza nyomot hagy a papíron, az ecset végig simít a vásznon, a képernyő pixelei életre kelnek mind-mind olyan esemény, melyet egy-egy ember irányít. Minden diák, fiatal művész, létrehoz – alkot valami megismételhetetlent és egyedit. Még akkor is, ha például a csoport minden tagja ugyanazt a csendéleti beállítást rajzolja. Tanárként az egyik legizgalmasabb tapasztalatom látni, hogy ugyanazt a látványt hány-és-hányféle képpen lehet leképezni, mert minden munkában benne van a létrehozó személyisége.

Arra kérem a diákokat (benneteket), hogy becsüljétek meg azt az időt, amit az alkotói tevékenységgel tölthettek itt az iskolában! Merüljetek el a sokszor nem könnyű, sőt olykor komoly kihívásokat elétek állító feladatokban és engedjétek, hogy létrejöjjön a saját egyedi lenyomatotok! Az itt látható kiállítás is erről szól:

személyiségek lenyomatai, ezek a személyiségnyomatok pedig összeálltak ezúttal egy kiállítássá, de szintén ezek, vagyis ti alkotjátok a mi iskolánkat. Ám azt is észre kell venni, hogy az alkotói tevékenység tanulói szakaszában elengedhetetlen sok más összetevő mellett az a személy, aki feladatot ad, segít, javít, ösztönöz, de legfőképpen megteremti az alkotói tevékenységhez szükséges légkört. Ez a személy pedig nem más, mint a tanár. Ezen kiállítás kapcsán pedig ki kell emelnem az Alapfokú Művészeti Iskolánk tanárait: Bozi Anna tanárnő büszke szerénysége, Fridél Lajos tanárúr zengő gondolatmenetei és Határ Attila tanárúr friss közvetlensége hozzájárul a tanórák légköréhez melyben alkotni, tanulni és fejlődni tudtok.

Napjainkban vészterhes, félelmet gerjesztő dolgokkal találkozhatunk, de én nem félek! Nem félek a technokrata, utópisztikus jövőtől, ami felé tartunk addig, amíg van lehetőség az alkotás örömét tanulni, tanítani és megélni.

Végezetül, mivel egy pop-kultúrára vonatkozó utalással kezdtem, a kontraszt kedvéért kapjon a végszó némi ezoterikus hangvételt.

Tanultam ugyanis egy ősi, Atlantiszból származó Buddhista gyakorlatot mely sok minden, így az öröm, a hála, a köszönet kifejezésére rendkívül alkalmas. Hagy mutassam meg: