Ballagás 2020.

Kedves Végzős Növendékeink!

A Ti ballagásotok nem a megszokott:  nincs virágokkal feldíszített iskolaépület, utoljára felhangzó csengettyű, tornateremig sorfalt  álló alsósok. A Tiétek rendhagyó, különleges, mert mindenki úgy köszön el Tőletek, ahogyan ebben a helyzetben lehetséges.

Én a következő történetet teszem a tarisznyátokba, azzal a reménnyel, hogy megértettétek és megéreztétek az iskolánk közösségének üzenetét:

Mindig tudjad, hogy nagyon értékes vagy!

Egy apa, mielőtt meghalt, ezt mondta a fiának:

• Ez az óra több mint 200 éves, és még a nagyapád adta nekem. De mielőtt neked adom, kérlek, menj el vele az óráshoz, és kérdezd meg tőle, hogy ha eladnám neki, mennyit adna érte?

A fiú elment, majd visszajött és ezt mondta:

• Az órás 5 dollárt ajánlott, mivel régi, ócska.

Az apa azt mondta:

• Most menj el a kávézóba, és ott kérdezd meg!

Kisvártatva visszatért:

• Ott is 5 dollárt ajánlottak érte, édesapám.

Az apa ezután ezt kérte:

• Most menj el a múzeumba, és kérdezd csak meg ott!

A fiú elment, majd visszajött, és ámulva újságolta a hírt:

• Apa, egymillió dollárt kínáltak érte!
• Szeretném, ha tudnád, fiam, hogy csak a megfelelő helyen fognak a megfelelő mértékben értékelni! Ha nem a megfelelő helyen vagy, ne legyél mérges azért, mert nem értékelnek. Azok, akik tudják, mennyit érsz, értékelni fognak. Ne maradj olyan helyen, ahol senki sem látja meg a benned lévő kincseket! Mindig tudjad, hogy nagyon értékes vagy!

Reménykedek abban, hogy az érettségi és a szakképesítő bizonyítványok átadását egy kisebb ünnepség keretében tarthatjuk meg.

Köszöntésemet Reviczky Gyula gondolatával zárom:

„Ah, vége, vége! Vagy ki tudja?

Diák marad az ember, amig él.

Leczkéjét a sírig tanulja,

Nehezebbet folyvást a réginél.”

Eger, 2020. április 30.

Sajtos Attila igazgató